Nyitott közigazgatás – együttműködő kormányzás
A felhívás célja:
Az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – az Igazgatótanács felhatalmazásával
valamint 11 európai ország és az Európai Bizottság intézményi és anyagi támogatásával
– pályázatot hirdet a harmadik Európai Közszolgálati Díjra (EPSA 2011). Az EPSA
2011 Díj 2011. november 15-17 között, a lengyel elnökség ideje alatt kerül átadásra
Maastrichtban, az élvonalbeli közigazgatási megoldások honorálására alkalmából
megrendezésre kerülő magas szintű rendezvényen. Ez az esemény egy egyedülálló
lehetőség az európai közszolgálatok számára, hogy innovatív megoldásaikat és eredményeiket
egy kiterjedt közönséghez eljuttassák, és európai szinten az élvonalban legyenek
elismerve.
A témáról általában
A XXI. század gyors szociális, gazdasági és környezeti változásaival a háttérben,
az EPSA azzal igyekszik
hozzájárulni a közigazgatási szektor teljesítményének javításához, hogy felhívja
a nemzetközi figyelmet azokra a proaktív közigazgatási tevékenységekre, amelyek
a jelenkor legégetőbb közszolgálati problémáira kínálnak megoldást, valamint lehetőséget
nyújt a pályázatot benyújtó közszolgálati újítóknak arra, hogy eredményeiket megosszák
másokkal.
A pénzügyi és gazdasági válság hatása nemcsak a magánszféra, de a közszféra számára
is nagy kihívást jelent. A helyi, regionális, állami valamint európai uniós közigazgatási
szervezeteknek továbbá meg kell felelniük az EU2020 stratégia ambiciózus elképzeléseinek
is, amelyek az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését
hivatottak elérni. Ebből kiindulva még fontosabb ösztönözni és díjazni azokat
a kiemelkedő közigazgatási tevékenységeket, amelyek a költségvetési megszorítások
közepette is innovatív megoldásokat dolgoznak ki és képesek kiemelkedő közszolgáltatási
teljesítményt nyújtani.
Az EPSA azokat a pályaműveket fogja díjazni, amelyek az európai közigazgatás
kihívásait célozzák meg, és a XXI. századi közigazgatási szektor működésében
a változások mozgatórugói. Cserébe, ezek a projektek olyan közigazgatási szervezetek
százainak proaktív megközelítésébe engednek bepillantást, amelyek szintén a jelen
kihívásaival szembesülnek, mint a klímaváltozás, energiaforrások, energiaellátás,
demográfiai változások, növekvő munkanélküliség, szociális kirekesztés.
A nyitott kormányzás egy olyan helyzetre utal, amikor egy szerv információt oszt
meg, konzultál, bevonja a magánszektort a döntési folyamatba, sőt még együtt is
dolgozik vele. Ez természetesen magával hozza az információ rendszeres megosztását
egy új kommunikációs technológiáinak alkalmazásával. A nyitott adatforrás az
információhoz való hozzáférést jelenti; azaz az információ közérthető és hozzáférhető
a releváns állampolgárok és üzleti szféra számára.
A téma közelebbről
Az egyre komplexebb társadalom és növekvő társadalmi elvárások, a hatékonyság,
a kimeneti orientáció és a tulajdonosi szemlélet miatt fontos a civil társadalom
bevonása. Kiemelt fontosságú ez a demográfiai változások és az állami beruházások
folytonos csökkentése eredményeképpen, különösen a beavatkozás olyan „érzékeny”
területein, mint szociális gondoskodás, oktatás, kommunikáció, stb. Az együttműködés
formáinak alkalmazásával növelhető a politikába vetett állampolgári és üzleti
bizalom.
Európa szerte a közigazgatás minden szintjén új intézményi struktúrák fejlődtek
ki és új keretszabályozások jöttek létre a kormányokkal szembeni bizalom megerősítésére
és az átláthatóság elősegítésére; az információhoz való hozzáférés megkönnyítésére,
a társadalmi párbeszéd megteremtésére, végső soron az állampolgárok részvételének
erősítésére a döntéshozásban.
Az együttműködő kormányzás szándéka többek között a kormány és a közigazgatás
nyitottságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése – előfeltétele egy demokratikus társadalomnak. Az információ, az ismeretanyag és a tapasztalat megosztása a tulajdonosi hozzáállás kialakítására; a párbeszéd és konzultáció megteremtése a civil társadalom és a közigazgatás között a legjobb megoldások megtalálása
érdekében; értékelő és visszacsatolást segítő eszközök létrehozása a közigazgatási munkában a legjobb megoldások megtalálása érdekében; és végül
a döntéshozatali folyamat során megkönnyíteni az állampolgári részvételt a vitákban, megbeszéléseken és döntésekben.
Olyan esettanulmányokat, pályamunkákat várunk, amelyek megkísérlik alkalmazni
az üzleti életben bevált, fogyasztóközpontú döntés-előkészítést és megvalósítást,
emellett építenek a „nyitott kormányzásra”, az „aktív állampolgárokra”, engedve
az állampolgároknak, hogy belefolyjanak a közszolgáltatások megtervezésébe és
kivitelezésébe. Lényeges kérdésekre keresünk választ, úgy mint: hogyan és milyen
mértékben lehet bevonni az állampolgárokat, civil szervezeteket, tisztviselőket
és politikusokat a folyamatba és/vagy rendszerbe? Hogyan mérhető a folyamattal/rendszerrel
való elégedettségük? Mi a ténylegesen elért hatékonyság szintje? Mi a költsége/haszna
egy új megközelítésnek a régi vagy tradicionális rendszerrel szemben?
Az innováció a közigazgatás minden szintjén és szektorában tetten érhető, a
kevesebb pénzből több szolgáltatást, és hatékonyabb igazgatás érdekében. Ésszerű
a közszolgáltatást differenciált mértékben megnyitni. Ezért minél több olyan,
speciális szervezet pályázatára számítunk, amelyek tükrözik az ő speciális igényeiket
és a kereteket amelyek között az egységük működik.
Így, a nyilvános adatok kapcsolódnak a termékek és szolgáltatások elosztása,
a közszolgáltatások finanszírozása, a különféle szintek és szektorok közötti
párbeszéd rendszere. Legtöbb esetben ezek pénzügyi adatok vagy adminisztratív
követelmények.
Milyen pályázatokat várnak?
A 2. témakörhöz tartozó projektnek az alábbi al-témák egyikéből be kell mutatnia
és tartalmaznia kell a tényekre utaló elemeket:
-
Politikai terület(ek) és az együttműködési célok közötti összhang
-
Mutassa be, hogy az új együttműködési forma kézzelfoghatóan hozzájárul a szolgáltatás nyújtás céljához
-
A programra szánt anyagi és emberi erőforrások meghatározása
-
Legyen nyilvánvaló, hogy a civil társadalom bevonása jobb alternatíva a zárt kormányzással szemben
-
Tegye nyilvánvalóvá, hogy az új munkaforma igazolja a társulások létrehozásához szükséges alkalmi költségeket
-
A nyitottság által (az információhoz való hozzáférés és a jól működő infokommunikációs
eszközök), felkészíti az állampolgárokat a döntéshozatali folyamatokban való aktív
résztvételre.
A pályázatoknak be kell mutatniuk az új kormányzati kialakítást/berendezkedést,
beleértve a intézményi vagy társulási struktúrákat, a kockázatkezelést és a partnerek
felelősségét , hogy értékké válhasson a kormányzás egyéb szintjei és szektorai
számára is.
Pályázók köre
Európa valamennyi, bármilyen szinten működő közigazgatási szervezetei, különös
tekintettel a helyi és regionális kezdeményezésekre, valamint a közszféra vállalkozásaira.
További jogosultsági kritériumok:
-
a pályázat földrajzilag Európából származzon
-
az EPSA 2011 honlapján megadott témák egyikének megfelelő tartalom (projektenként
egy téma megjelölése)
-
az EPSA 2011 munkanyelve az angol, ezért a pályázatot angol nyelven kell benyújtani
-
a pályázat beadójának közigazgatási intézménynek vagy hatóságnak kell lennie
(további pályázók – a konzorcium tagjai – lehetnek gazdasági szereplők, részben
magánkézben lévő cégek, civilszervezetek, nonprofit gazdasági társaságok, alapítványok)
-
a pályázat alapját képező projektnek/elképzelésnek elég ideje kell működnie ahhoz,
hogy bizonyíthassa hatásosságát és kézzelfogható eredményt produkáljon
-
hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap
-
visszaigazolás a pályázat határidőig történő benyújtásáról (visszaigazoló e-mail)
Általános megállapítások a pályázók részére
Az EPSA támogatja azon pályázatok benyújtását, amelyek tekintettel vannak a nemek
egyenlőségére, az infokommunikációs technológiai megoldásokra, és a fenntarthatóságra.
Kiemelten várják az Európai Szociális Alap (Közigazgatás Kapacitásának Fejlesztése)
által támogatott projektek bemutatását.
Nevezési jogosultsági kritériumok, értékelési fázisok és kiválasztási kritériumok
A benyújtott pályázatokat először érvényességi szempontból értékelik. Amennyiben
az érvényességi kritériumok teljesülnek, a pályázatot regisztrációs számmal látják
el és a továbbiakban megkezdődik a pályázat értékelése. Az értékelés három független,
nemzetközileg elismert szakértői gárdából kiválasztott szakértő közreműködésével
online történik, különös tekintettel a téma általános és speciális kritériumaira.
Az értékelési folyamat magába foglal egy későbbi időpontban megrendezésre kerülő
egyeztető ülést, és néhány érvényességi és ellenőrzési céllal, témánkénti „rövid-listás”
projekt helyszíni látogatását. Végül egy zsűri választja ki a jelölteket/döntősöket,
az EPSA 2011 nyerteseit.
Az értékelési eljárás négy lépése:
• 1. lépés: Egyedi online (hármas) értékelés
Minden projektet egymástól függetlenül, földrajzilag távol, három szakértő értékel
(2011. május 2-6.).
• 2. lépés Egyeztető ülés
Az egy-egy téma konszenzuson alapuló, díjazásra javasolt projektjeinek kiválasztása
– akik majd elnyerik a „Best Practice” oklevelet –, valamint azon projektek kiválasztása,
amelyek érvényességét helyszíni szemlével vizsgálják meg (2011. május 26-27.)
• 3. lépés: Helyszíni szemlék
A kiválasztott projektek ellenőrzésének céljából (2011 júniusában)
• 4. lépés: Bíráló bizottsági ülés
Az EPSA 2011 Díj három nyertesének kiválasztása (témánként egy) (2011. szeptember
5-6.)
A pályamű benyújtásakor a pályázóknak az alábbi általános kritériumokra kell fokozottan figyelemmel lenniük ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljenek:
1. Innováció: a megoldás újdonsága; a közigazgatási gyakorlatban az adott projekt során megvalósított
újítás; a jelenleg létezőhöz képest valami más megoldás
2. Közösségi vonatkozás: milyen mértékben járul hozzá a lakosság körében megfogalmazott igény vagy fontos
probléma megoldásához; a projekt témája előkelő helyet foglal el az európai állami
szervezetek feladatai között, a közszféra intézményeinek kritikus tömege foglakozik
a téma kezelésével
3. Fenntarthatóság: a pályázatnak bemutatja a projekt azon elemeit, amelyek túlmutatnak a tervezés
és a megvalósítás szakaszán, (a tervezés és megvalósítás céljainak megvalósítása
után)
4. Hatás: a szolgáltatás és a bizonyított tények illusztrálása, előnyök és látható hatások, érzékelhető
eredmények bemutatása;
5. A tanulási képesség és átruházhatóság: a tanulságok és a más szervezetek számára potenciális értékek; a lehetőség a
sikeres másolásra más kormányzatok által; stimulálja a tökéletesítést és kölcsönös
tanulás lehetőségét kínálja
Speciális kritériumok
A pályázatoknak az általános kritériumok mellett az alábbi speciális kritériumoknak is meg kell felelniük:
1. Törekvés a folyamatoknak a civil társadalom felé történő megnyitására
2. Kapcsolat a célok és az eredmények között, beleértve a mérési indikátorokat
3. A nyitott kormányzás alternatíváival szembeni értékelés
