Ésszerűen működő közigazgatás mostoha gazdasági klímában
A felhívás célja:
Az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – az Igazgatótanács felhatalmazásával
valamint 11 európai ország és az Európai Bizottság intézményi és anyagi támogatásával
– pályázatot hirdet a harmadik Európai Közszolgálati Díjra (EPSA 2011). Az EPSA
2011 Díj 2011. november 15-17 között, a lengyel elnökség ideje alatt kerül átadásra
Maastrichtban, az élvonalbeli közigazgatási megoldások honorálására alkalmából
megrendezésre kerülő magas szintű rendezvényen. Ez az esemény egy egyedülálló
lehetőség az európai közszolgálatok számára, hogy innovatív megoldásaikat és eredményeiket
egy kiterjedt közönséghez eljuttassák, és európai szinten az élvonalban legyenek
elismerve.
A témáról általában
A XXI. század gyors szociális, gazdasági és környezeti változásaival a háttérben,
az EPSA azzal igyekszik
hozzájárulni a közigazgatási szektor teljesítményének javításához, hogy felhívja
a nemzetközi figyelmet azokra a proaktív közigazgatási tevékenységekre, amelyek
a jelenkor legégetőbb közszolgálati problémáira kínálnak megoldást, valamint lehetőséget
nyújt a pályázatot benyújtó közszolgálati újítóknak arra, hogy eredményeiket megosszák
másokkal.
A pénzügyi és gazdasági válság hatása nemcsak a magánszféra, de a közszféra számára
is nagy kihívást jelent. A helyi, regionális, állami valamint európai uniós közigazgatási
szervezeteknek továbbá meg kell felelniük az EU2020 stratégia ambiciózus elképzeléseinek
is, amelyek az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését
hivatottak elérni. Ebből kiindulva még fontosabb ösztönözni és díjazni azokat
a kiemelkedő közigazgatási tevékenységeket, amelyek a költségvetési megszorítások
közepette is innovatív megoldásokat dolgoznak ki és képesek kiemelkedő közszolgáltatási
teljesítményt nyújtani.
Az EPSA azokat a pályaműveket fogja díjazni, amelyek az európai közigazgatás
kihívásait célozzák meg, és a XXI. századi közigazgatási szektor működésében a
változások mozgatórugói. Cserébe, ezek a projektek olyan közigazgatási szervezetek
százainak proaktív megközelítésébe engednek bepillantást, amelyek szintén a jelen
kihívásaival szembesülnek, mint a klímaváltozás, energiaforrások, energiaellátás,
demográfiai változások, növekvő munkanélküliség, szociális kirekesztés.
Ebben az összefüggésben, az elmúlt három évben Európa szerte jelentős nyomás
nehezedett a kormányok államháztartására a pénzügyi szolgáltató szektor stabilizálása
érdekében. Ez vezetett a változtatásokhoz a közszolgálat szolgáltatásainak módjában,
a közszolgáltatások körének és fajtájának újraértékeléséhez, a szolgáltatás módjától
függetlenül. A rendelkezésre álló szűkülő források hatékony elköltésének biztosítására
szükségessé vált pontosabb, szolgáltatás-orientált mérőeszközök kialakítása a
közszférában.
A téma közelebbről
Az a költségvetésre nehezedő teher, amivel a közigazgatásnak Európa szerte szembe
kell néznie súlyos, de nem egyedülálló. Nagy-Britannia a ’70-es években, Írország
a ’80-as években, Svédország és Kanada pedig a ’90-es években kényszerült hasonló
döntésekre az állami költségvetés stabilizálása érdekében.
Ami a közelmúlt történelmében példanélküli, az a hasonló nehézségekkel küzdő,
európai közigazgatási szervek nagy száma. A pénzügyi szektor stabilizálása érdekében
történt állami beavatkozás hívta fel a figyelmet az állami költségvetések krízisére,
noha az elmúlt tíz esztendőben már tapasztalható volt a tendencia az állami kiadások
csökkentése területén, az öregedő népesség, a csökkenő munkaképes populáció,
az Európán kívüli országokkal való növekvő versenykényszer miatt. Mindezek még
tovább növelik a terheket, amikkel a közszolgálatnak szembe kell néznie; fogékonnyá
kell válni a társadalmi elvárásokra és szükségletekre, valamint kialakítani vagy
helyreállítani a bizalmat a közigazgatás és az állampolgárok között. Köztudott
az is, hogy az adóbevételek növelésével történő államháztartási stabilitás megteremtésének
vannak határai.
Amint az ebben a helyzetben várható, az európai közigazgatásban országonként
eltérő típusú, mértékű és hatékonyságú válaszok születtek. Ugyanakkor a hatékony
válasz sosem volt a mostaninál fontosabb; ami kockán forog, az az európai szociális
modell megőrzése a felnövekvő nemzedék számára.
Vajon meg tud-e felelni a közigazgatás a kihívásnak, hogy stabilizálja az állami
költségvetést és megóvja azt a pénzügyi szektor újabb sokkjától mindamellett,
hogy magas színvonalú közszolgáltatást nyújt? Egyet fog-e ez jelenteni a sokszínűség
fenntartása érdekében tett eddigi erőfeszítések feladásával? Tudja-e egyidejűleg
védelmezni a foglalkoztatást és elősegíteni a foglalkoztathatóságot? Hogyan fogják
mindezt mérni?
Ehhez a témakörhöz olyan esettanulmányokat várnak, amelyek bemutatják, hogy hogyan
reagál a közigazgatás a fent vázolt kihívásokra, hogyan teremt egyensúlyt a versenyző
igények között a nehéz gazdasági környezetben.
Milyen pályázatokat várnak?
Az 1. témakörhöz tartozó projektnek tényekkel alátámasztva kell az az alábbi
al-projektek egyikének elemeit bemutatnia és taglalnia:
1. Sikeres váltás szolgáltatásnyújtásban, akár szervezeten belül, akár azon
kívül, illetőleg a közszolgáltatások kiszervezésének különféle típusai között;
szolgáltatás sikeres belső átszervezéssel, a szolgáltatások megosztásának sikeres
bevezetése
Sikernek definiáljuk, ha:
- a szolgáltatásban növekedik a minőség vagy mennyiség hasonló vagy alacsonyabb
költséggel
- marad a közszolgáltatások változatossága és minősége költségcsökkentés
mellett
- a törvények által előírt feladatok teljesítése mellett valamely közszolgáltatási
feladatkör újra definiálása történik, szignifikánsan alacsonyabb költségen
- kiemelkedően magasabb színvonalú a közszolgáltatás arányaiban kevesebb
ráfordítás-növekedéssel
2. Olyan kreatív, a minőséget és mennyiséget mérő értékelési/minőségbiztosítási
eszközök (rendszerek) bemutatása, amelyek kapcsolódnak a szolgáltatás céljához.
Kifejezetten olyan pályázatokat várnak, amelyek a közigazgatási szervezet (vagy
annak része) teljesítményértékelési eszközének megváltoztatására irányulnak akkor
is, ha nincs változás a szolgáltatás tartalmában. Részletesen be kell mutatni
a teljesítményértékelő eszköz változtatásának mikéntjét, a változtatás eredményeit
pl. a folyamat eredményeképpen létrejött jobb teljesítményértékelő rendszer részleteit,
és hogy ezek hogyan kapcsolódnak szorosan a mérni kívánt szolgáltatáshoz.
Pályázók köre
Európa valamennyi, bármilyen szinten működő közigazgatási szervezetei, különös
tekintettel a helyi és regionális kezdeményezésekre, valamint a közszféra vállalkozásaira.
További jogosultsági kritériumok:
-
a pályázat földrajzilag Európából származzon
-
az EPSA 2011 honlapján megadott témák egyikének megfelelő tartalom (projektenként
egy téma megjelölése)
-
az EPSA 2011 munkanyelve az angol, ezért a pályázatot angol nyelven kell benyújtani
-
a pályázat beadójának közigazgatási intézménynek vagy hatóságnak kell lennie
(további pályázók – a konzorcium tagjai – lehetnek gazdasági szereplők, részben
magánkézben lévő cégek, civilszervezetek, nonprofit gazdasági társaságok, alapítványok)
-
a pályázat alapját képező projektnek/elképzelésnek elég ideje kell működnie ahhoz,
hogy bizonyíthassa hatásosságát és kézzelfogható eredményt produkáljon
-
hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap
-
visszaigazolás a pályázat határidőig történő benyújtásáról (visszaigazoló e-mail)
Általános megállapítások a pályázók részére
Az EPSA támogatja azon pályázatok benyújtását, amelyek tekintettel vannak a nemek
egyenlőségére, az infokommunikációs technológiai megoldásokra, és a fenntarthatóságra.
Kiemelten várják az Európai Szociális Alap (Közigazgatás Kapacitásának Fejlesztése)
által támogatott projektek bemutatását.
Nevezési jogosultsági kritériumok, értékelési fázisok és kiválasztási kritériumok
A benyújtott pályázatokat először érvényességi szempontból értékelik. Amennyiben
az érvényességi kritériumok teljesülnek, a pályázatot regisztrációs számmal látják
el és a továbbiakban megkezdődik a pályázat értékelése. Az értékelés három független,
nemzetközileg elismert szakértői gárdából kiválasztott szakértő közreműködésével
online történik, különös tekintettel a téma általános és speciális kritériumaira.
Az értékelési folyamat magába foglal egy későbbi időpontban megrendezésre kerülő
egyeztető ülést, és néhány érvényességi és ellenőrzési céllal, témánkénti „rövid-listás”
projekt helyszíni látogatását. Végül egy zsűri választja ki a jelölteket/döntősöket,
az EPSA 2011 nyerteseit.
Az értékelési eljárás négy lépése:
• 1. lépés: Egyedi online (hármas) értékelés
Minden projektet egymástól függetlenül, földrajzilag távol, három szakértő értékel
(2011. május 2-6.).
• 2. lépés Egyeztető ülés
Az egy-egy téma konszenzuson alapuló, díjazásra javasolt projektjeinek kiválasztása
– akik majd elnyerik a „Best Practice” oklevelet –, valamint azon projektek kiválasztása,
amelyek érvényességét helyszíni szemlével vizsgálják meg (2011. május 26-27.)
• 3. lépés: Helyszíni szemlék
A kiválasztott projektek ellenőrzésének céljából (2011 júniusában)
• 4. lépés: Bíráló bizottsági ülés
Az EPSA 2011 Díj három nyertesének kiválasztása (témánként egy) (2011. szeptember
5-6.)
A pályamű benyújtásakor a pályázóknak az alábbi általános kritériumokra kell fokozottan figyelemmel lenniük ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljenek:
1. Innováció: a megoldás újdonsága; a közigazgatási gyakorlatban az adott projekt során megvalósított
újítás; a jelenleg létezőhöz képest valami más megoldás
2. Közösségi vonatkozás: milyen mértékben járul hozzá a lakosság körében megfogalmazott igény vagy fontos
probléma megoldásához; a projekt témája előkelő helyet foglal el az európai állami
szervezetek feladatai között, a közszféra intézményeinek kritikus tömege foglakozik
a téma kezelésével
3. Fenntarthatóság: a pályázatnak bemutatja a projekt azon elemeit, amelyek túlmutatnak a tervezés
és a megvalósítás szakaszán, (a tervezés és megvalósítás céljainak megvalósítása
után)
4. Hatás: a szolgáltatás és a bizonyított tények illusztrálása, előnyök és látható hatások, érzékelhető
eredmények bemutatása;
5. A tanulási képesség és átruházhatóság: a tanulságok és a más szervezetek számára potenciális értékek; a lehetőség a
sikeres másolásra más kormányzatok által; stimulálja a tökéletesítést és kölcsönös
tanulás lehetőségét kínálja
Speciális kritériumok
Az első témakörben pályázóknak az általános kritériumok mellett az alábbi speciális kritériumoknak is meg kell felelniük:
1. A költségcsökkenés vagy –növekedés egyensúlyban van a közszolgáltatás
színvonalának változásával
2. A szolgáltatás célja és a mérési indikátorok között kapcsolat van
3. A különféle szolgáltatási célkitűzések áttekintésénél megfontolás
bizonyítható
