A vizsgát azért nevezik versenyvizsgának, mert a munkáltató, bár erre nem kötelezett, de az elért pontszám alapján dönthet arról, kit vesz fel egy adott pozícióra - magyarázta Szakács Gábor.

A vizsga első része egy teszt, amellyel a vizsgázó tárgyi tudását mérik fel; majd esszét kell írni, ezzel a helyesírás, a stiláris készség és az informatikai ismeretek ellenőrizhetők; végül a vizsga szóbeli részén a kommunikációs készségeket, az érvelési technikát, a lényeglátást és a problémakezelési képességet értékelik - mondta a főigazgató-helyettes.

A köztisztviselői pozíciók betöltéséhez korábban csupán általános követelményeknek kellett megfelelni, mint például a büntetlen előélet. A 2006-tól kezdődő reform keretében először kötelezővé tették a pályáztatást minden köztisztviselői pozíció betöltésekor, ezt a vezetőknél többlépcsős, kompetenciát ellenőrző kiválasztás követte, végül - harmadik elemként - beiktatták a vizsgát július, illetve december 1-től - magyarázta Szakács Gábor.

Az eddigi rendszerben a köztisztviselők egy-két év munkaviszony után alapvizsgát, három év után pedig szakvizsgát tettek. A versenyvizsga bevezetésével az alapvizsga megszűnik, és várhatóan a szakvizsgát is átalakítják majd - mondta a KSZK főigazgató-helyettese.

Szakács Gábor beszámolt arról is, hogy a vizsgát nemcsak Budapesten, hanem a regionális államigazgatási hivatalokban is le lehet majd tenni; mintegy 500 vizsgáztatót választottak ki pályázat útján, az ő felkészítésük szeptemberben esedékes - tette hozzá.

Versenyvizsgát - az iskolai végzettségnek megfelelően - közép- és felső szinten lehet tenni. A vizsgára felkészítő tanfolyam is indul, hagyományos tantermi és online formában egyaránt. A versenyvizsga díja 2009-ben 19.325 forint, ám az a jelölt, akit később felvesznek valamelyik közigazgatási szervhez, visszakapja a vizsga díját .

(Forrás: MTI)